Szindrana

Állj meg egy pillanatra!

Szindrana

Állj meg egy pillanatra!

faviconMegújulás van 🙂 .

Olyan érzés, mintha felnőtt volna. Külön helyet követel magának az életemben, és azt, hogy még sokkal komolyabban vegyem, mint eddig – ha ez egyáltalán lehetséges… Mármint az alkotásról beszélek, természetesen 😉 Nagy váltás, és élvezem is, meg sok munka, és azt is élvezem, pedig kicsit ijesztő  fura, hogy eddig volt ezerötszáz követőm, most meg 20 alatt…

Az egész onnan indult, hogy bizniszben dolgoztam, sok stresszel és félelemmel, amiből az alkotással töltődtem fel. Ma már sokkal nyugodtabb az életem, és azt látom, hogy mindenki  nagyon sokan a nyugalomra vágynak, de azt is látom, hogy a szó klasszikus értelmében nincs erre módjuk. Az ember nem hagyja ott pikk-pakk a munkahelyét, mert kicsit (nagyon) stresszes. És nem küldi vissza a feladónak a gyerekeit csak azért, mert ha már a munkahely stresszes, legalább ne kellene minden reggel könyörögni, hogy készülj már, mert elkésünk. Viszont azt is látom, hogy a legtöbben azt gondolják: akkor viszont végképp lemondhatnak a békéről, a pihenésről, a csendről (vagy bármit is jelent Neked a relax).

Hát pedig nem. Nagyon nem 🙂 !

Amikor a mécsestartóimat festem, mindig éjszakai borozások vannak a fejemben. Teraszon-barátokkal-ülős, csillagbámulós, vitatkozós (nem veszekedős, csak a világ nagy dolgait, eszméit megvitatós), hangosan felnevetős, meg csendes is… Amikor egy-két pohár bor elég egész éjszakára, és álmosak vagyunk már, de senkinek sincs kedve véget vetni ennek..

Meg gondolok téli estéken fotelba-plédbe kuckózós, mézes forró-alig-tudom-megfogni-a-bögrét teát szürcsölgetős, kályha mellett ücsörgős estékre, persze délután is lehet, úgyis sötét van. Igen, ilyenkor odaképzelem a mécsestartóimat is, világítva, de most nem ez a lényeg.

Hanem, hogy nem kell életet váltani ahhoz, hogy néha legyen pár nyugodt perced. Talán nem is lenne jó. Talán abban is van öröm, hogy pörögsz, hogy elérsz, megvalósítasz dolgokat. Rohanjon csak az élet, és rohanj vele Te is. De néha állj meg egy pillanatra! Hogy aztán legyen erőd, szíved rohanni tovább, ha akarod, vagy megteremteni a nem rohanós életet, ha meg ezt akarod.

Ez a blog, és az új Facebook oldal is erről is fog szólni. Az alkotásaimat természetesen meg fogom mutatni. De lesznek tippek rohanás-túlélésre, és emlékeztetők arra, hogy ha nem állsz meg néha, majd megállít az élet, szóval talán inkább döntsd el Te, mikor és hol és hogyan és kivel 😉

Vélemény, hozzászólás?