«

Lois Lowry – Hírvivő

HirvivoÍme a harmadik – de önállóan is olvasható – Lowry kötet.

Örülhettem, mert végre összefutnak a szálak. Abban a faluban játszódik, ahonnan Matty – az előző rész főhősének, Kirának a barátja, akit akkoriban még Mattnek hívtak, hiszen egyszótagos korú volt – a Valahol, messze ismeretlen távolából előkerítette Kira apját. Faluban felbukkan Vezető, aki egykor piros szánkóval érkezett, és most, bár még mindig fiatal emberként bölcsen vezeti a közösséget.

Ebben a történetben kicsit tovább látunk – ha a morális szálat is figyeljük a mesén kívül. Itt van az a szabad közösség, amelyik elég toleráns ahhoz, hogy bárkit befogadjon, aki máshol elunta a különböző szándékkal vezetett diktatúrákat. És felmerül a kérdés: meddig tud az ember barátságos, toleráns közösségként élni? Szomorú, de számomra nagyon is az a következtetés lesz helytálló, hogy nem sokáig… Ez egy nyitott közösség, és boldogan él, de jön egy, egyetlen ember, akiben erősebb a “rossz”, megfertőzi a közösséget, és hipp-hopp, ugyanott tartunk, hogy megjelenik az önzés, a rosszindulat, és megjelennek az első drasztikus szabályok. Jelen esetben, hogy zárjuk le Falut, többé ne fogadjunk be idegent.

A vicces (?) az, hogy éppen azok követelik ezt, akik megmérgezik az egészet. Ha ők lennének kizárva, mindenki más jöhetne, és maradhatna a békesség. De a tolerancia híveinek ez persze eszébe sem jut, hiszen ellenkezik mindazzal, amiben hisznek, soha nem javasolnának ilyesmit. Csak nézik szomorúan, hová fajul az egész…

Matty, a történet ezen résznek főhőse még csak 15 év körüli fiú, a maga bölcsességével szemléli az eseményeket, és amikor megszületik a határozat, hogy három hét múlva végleg lezárják Falut, elindul Kiráért, az immár számára is veszedelmes erdőn át…

Vélemény, hozzászólás?