«

»

Rudyard Kipling – A maharadzsa kincse

Icovers_68984gen, az a Kipling, aki a Dzsungel könyvét is írta.

A maharadzsa kincse valójában egy mese, ami azt illeti, elég egyszerű. Mesének pedig nagyon is szórakoztató.

A cselekmény egy fiatal szerelmespár körül forog. Kate Sheriff, a lány, aki az amerikai vasútépítés mellet nő fel, lévén apja vasútépítő mérnök, igazi úttörő. A fiú pedig Nick Tarwin, Kate apjának alkalmazottja, valójában jobbkeze (bár azóta politikai ellenfele is…). Együtt nőttek fel, a szigorú körülmények egymáshoz igazították őket.

Kate Indiába indul, hogy Istentől kapott küldetését teljesítse. Ápolónőnek tanult, és miután egy előadáson hallott az indiai asszonyok kiszolgáltatottságáról, megfogadta, hogy amint végez, odautazik, és az indiai egészségügy felemelésének szenteli életét.

Nick ízig-vérig pasi, neki persze az a kényelmes, ha a választottja nem megy sehova, hanem szépen elfoglalja a helyét az ő tűzhelye mellett, és kicsi feleség válik belőle. Mondjuk ez nem vethető a szemére, abban az időben (az 1800-as évek végén) az volt a csoda, hogy még ennyire is tolerálta ezeket a “karrierista” terveket.

A lényeg, hogy Kate márpedig elmegy Indiába, Nick pedig titokban utána utazik, hogy – ha már lebeszélni nem tudta – legalább vigyázzon rá. Meg egyéb okokból is, amit nem mondok el, nem akarom lelőni a poént.

Így azt is csak óvatosan írom le, miért is tetszik nagyon ez a történet. Fehérrel, így nem kell elolvasnod, ha nem akarod előre tudni. De ha mégis, akkor egérrel kijelölöd, mintha másolni akarnád, és már látszik is :).

Szóval, végül Kate hazautazik Nick-kel, hogy hozzámenjen feleségül. De nem feladja a küldetését, legalábbis nem a szó szoros értelmében. Nem azért megy haza, mert nem érez magában elég erőt a folytatáshoz. Hanem azt érti meg, hogy ezekkel a tanulatlan, elnyomott asszonyokkal sohasem fog szót érteni, amíg ő maga “gyermek”. Hiába mond okosságokat, hiába igazak a tények, amelyeket állít, a modern orvostudomány vívmányai. Ezeknek az asszonyoknak a szemében nem érték a diploma, nem tekintik a hozzáértés mércéjének. Az ő szemükben – és hát bizonyos szempontból valójában is – Kate egy kislány. Mivel sohasem volt igazán szerelmes, főleg nem elhagyott, megalázott, sohasem szenvedett a szívében, és nincs gyermeke sem, nem értheti meg őket. Így nem lehet a szemükben sikeres. És ez a kislány van annyira bölcs, hogy ezt elhiggye, és el is fogadja. Most tehát hazamegy, hogy megtanulja ezt a másik szakmát, a női lét egy másik aspektusát…

Persze a szerelmi és önmegvalósító szál mellett igazi meséhez illően van kincs, és intrika, és gyilkossági kísérlet, és mesés Inida :) .

Vélemény, hozzászólás?